Mitől lett etikus a unit-linked életbiztosítás?
Etikus életbiztosítás 3. – Mi változott? Tényleg olyan rossz volt?
Eddig megbeszéltük, hogy 2017.01.01-től életbe lépett az MNB ajánlás az etikus életbiztosítási koncepcióról. Ezzel e jegybank célja a biztosítások átláthatóbbá és érthetőbbé tétele.
Végigvezettem, hogy mik is pontosan az MNB elvárásai, mitől „etikus” egy biztosítás.
Most akkor nézzük meg, mit is jelent ez a gyakorlatban...
Mi változott és valóban „jobb” lett-e. Valóban jogos volt a riogatás? Megérte kivárni a januárt?
A legtöbb vitát mindig is az váltotta ki a unit-linked (befektetési egységhez kötött) biztosításokkal kapcsolatban, hogy drágák, átláthatatlanok és érthetetlenek.
Azért ezzel kapcsolatban van néhány gondolatom, amit most megosztanék. Ez a vád elsősorban két irányból érkezett:
Az egyik oldalt, ahonnan sok ilyen vád jelenik meg folyamatosan a médiában, a bankos és befektetési alapokkal foglalkozó kollégák képviselik. Minden tiszteletem az övék, hiszen komoly pénzügyi tudással rendelkeznek a saját területükön és biztos vagyok benne, hogy tudásuk legjavát adják, amikor szemben ülnek az ügyféllel és igyekeznek segíteni neki.
De azt gondolom, hogy általánosságban kijelenthetően NINCS jó vagy rossz termék, ezért nem szabadna ezt ilyen kategorikusan kommunikálni.
Mindig egyetlen szemszögből szabad és kell vizsgálni azt, hogy mit ajánlok az ügyfélnek. Ez az EGYETLEN SZEMPONT az, hogy mi a jó az ügyfélnek, vagyis Neked.
Ki kell derítenem egy teljeskörű igényfelmérés során, hogy mik a céljaid, lehetőségeid, elvárásaid. Tudnom kell, milyen időtávban gondolkodsz, milyen a kockázatvállaló képességed, milyen pénzügyi és befektetési ismereteid vannak, stb.
Csak ezek ismeretében ajánlhatok felelősséggel bármit is. Ebben a megvilágításban pedig előnyben vagyunk mi, alkuszok. Többségünk ugyanúgy gazdasági végzettséggel és széleskörű befektetési és pénzügyi ismeretekkel rendelkezik.
Emellett lehetőségünk van ajánlani garantált biztosítási terméket, befektetési egységhez kötött életbiztosítást, befektetési alapokat, állampapírokat, banki megtakarításokat, LTP-t, önkéntes pénztárakat, NYESZ-t és TBSZ-t vagy akár hitelt.
Etikus életbiztosítás 3. – Mi változott? Tényleg olyan rossz volt?
Eddig megbeszéltük, hogy 2017.01.01-től életbe lépett az MNB ajánlás az etikus életbiztosítási koncepcióról. Ezzel e jegybank célja a biztosítások átláthatóbbá és érthetőbbé tétele.
Végigvezettem, hogy mik is pontosan az MNB elvárásai, mitől „etikus” egy biztosítás.
Most akkor nézzük meg, mit is jelent ez a gyakorlatban...
Mi változott és valóban „jobb” lett-e. Valóban jogos volt a riogatás? Megérte kivárni a januárt?
A legtöbb vitát mindig is az váltotta ki a unit-linked (befektetési egységhez kötött) biztosításokkal kapcsolatban, hogy drágák, átláthatatlanok és érthetetlenek.
Azért ezzel kapcsolatban van néhány gondolatom, amit most megosztanék. Ez a vád elsősorban két irányból érkezett:
Az egyik oldalt, ahonnan sok ilyen vád jelenik meg folyamatosan a médiában, a bankos és befektetési alapokkal foglalkozó kollégák képviselik. Minden tiszteletem az övék, hiszen komoly pénzügyi tudással rendelkeznek a saját területükön és biztos vagyok benne, hogy tudásuk legjavát adják, amikor szemben ülnek az ügyféllel és igyekeznek segíteni neki.
De azt gondolom, hogy általánosságban kijelenthetően NINCS jó vagy rossz termék, ezért nem szabadna ezt ilyen kategorikusan kommunikálni.
Mindig egyetlen szemszögből szabad és kell vizsgálni azt, hogy mit ajánlok az ügyfélnek. Ez az EGYETLEN SZEMPONT az, hogy mi a jó az ügyfélnek, vagyis Neked.
Ki kell derítenem egy teljeskörű igényfelmérés során, hogy mik a céljaid, lehetőségeid, elvárásaid. Tudnom kell, milyen időtávban gondolkodsz, milyen a kockázatvállaló képességed, milyen pénzügyi és befektetési ismereteid vannak, stb.
Csak ezek ismeretében ajánlhatok felelősséggel bármit is. Ebben a megvilágításban pedig előnyben vagyunk mi, alkuszok. Többségünk ugyanúgy gazdasági végzettséggel és széleskörű befektetési és pénzügyi ismeretekkel rendelkezik.
Emellett lehetőségünk van ajánlani garantált biztosítási terméket, befektetési egységhez kötött életbiztosítást, befektetési alapokat, állampapírokat, banki megtakarításokat, LTP-t, önkéntes pénztárakat, NYESZ-t és TBSZ-t vagy akár hitelt.
Vagyis szinte a teljes palettából tudjuk kiválasztani azt, ami a legmegfelelőbb az ügyfélnek ahhoz, hogy valóban elérje a célt, amit kitűzött.
Ráadásul folyamatosan kapcsolatban is maradunk vele és kiszolgáljuk az egyéb banki és biztosítási igényeit is, így egy kézben tudhatja az összes pénzügyét, ami jelentős könnyebbséget és időmegtakarítást eredményez számára.
Tehát, általánosan jó vagy rossz termék nincs. Az a termék jó az ügyfél szempontjából, ami a leginkább megfelel az igényeinek és a céljainak és emellett a legköltséghatékonyabb. Lehet, hogy unit-linked biztosítást kell ajánlanom, lehet, hogy befektetési alapot, lehet, hogy banki megtakarítást, de az is lehet, hogy LTP-t vagy hitelt…
A másik oldalt, ahonnan a vádak érkeznek, maguk az ügyfelek képviselik.
Ebbe a témakörbe most nem akarok bővebben belemenni, mert azt gondolom, felületes megvilágításban kétélű fegyver és ezért külön oldalon foglalkozom majd vele.
Minden olvasómtól azt kérem, Tőled is, ha volt rossz tapasztalatod ezekkel a termékekkel kapcsolatban, tegyél fel magadnak őszintén néhány kérdést:
- Mennyi időt szántam annak megértésére, hogy hogyan működik a termék, mielőtt aláírtam a szerződést?
- Egyáltalán elolvastam, mit írok alá?
- Pontosan értettem-e, mire mennyit és miért vonnak le a befizetésemből?
- Mennyire foglalkoztam a befektetésemmel?
- Ha 10-20 évre kötöttem, miért szüntettem meg előbb és tisztában voltam-e ennek következményeivel?
Sokan kötöttek szerződést a barátjuk és ismerősük kedvéért is, anélkül, hogy tisztában lettek volna a következményekkel. Sokan szüntették meg a szerződésüket a 2008-as válság idején átgondolatlanul, sokszor a tanácsadójuk intelmei ellenére.
Sokan hisznek egy „jobb” ajánlatnak, amit "bróker Marcsi" hoz. Ezek mind-mind veszteséget okoznak…
Ebben próbálok segíteni majd a „Pénzügyek okosan” címszó alatt megjelenő cikkeimmel abban, hogy ne ess ilyen és hasonló hibákba, hanem valóban tudatosan hozd meg pénzügyi döntéseidet.
De térjünk vissza az eredeti témához…
Eddig a unit-linked biztosítások kétféleképp működtek:
A régebbieknél volt kezdeti egység az első 2-3 év díjából, a további befizetések pedig felhalmozási egységbe kerültek.
A biztosítók a kezdeti, értékesítéssel kapcsolatos költségeket (befizetések, kötvényesítés, értékesítők jutaléka, stb.) ebből vonták le, jellemzően egyenletes, általában 5-10%-ban a futamidő végéig, de legalább 15-20 évig.
Ez az a rész, amiből veszített előre meghatározott %-ban az ügyfél, ha lejárat előtt megszüntette a szerződését. Mivel mindig a maradékból vonták a költséget, ez egyre kisebb költséget jelentett a futamidő előre haladtával.
Az újabb típusú unit-linked biztosításoknál már nem volt kezdeti egység, hanem minden befizetés felhalmozási egységbe került.
Ebből vonta le a biztosító a kezdeti költségeit az első 2-3, jellemzően jóval magasabb %-ban, mint a kezdeti egységes típusnál (akár 55-60% is), majd pedig a továbbiakban alkalmazott egy alacsonyabb %-ot, de olyan termék is volt a piacon, melynek további %-os kezdeti költsége nem volt.
Ezt mindig a befizetett díjból vonják, tehát a költség is ezzel arányos.
Az etikus koncepció ezen változtatott:
Nem lehet kezdeti egységes termék és meghatározza a TKM csökkentésén kívül, hogy a társaságok a megtakarítás hány százalékát kötelesek közvetlenül befektetni.
Az első évben az általad fizetett díj 20, a másodikban 50, a harmadik évben és a futamidő további részében már 80 százalékát kell, hogy befektessék. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezek a pénzek mindenképp ott lesznek a számládon, költséget a biztosító csak az ezen felüli befizetésekből vonhat.
Ez az a rész, amitől átláthatóbbak és érthetőbbek lesznek ezek a biztosítások. Hiszen max. 3 levont költségnemet kell megértened plusz a fix költségeket. Így könnyebben érthetővé válik, mire, mennyit és mikor vonnak le a pénzedből.
A unit-linked életbiztosításokkal kapcsolatos részletes információkat új weboldalamon összegyűjtöttem az UL életbiztosítások menüpont alatt.
Innen folytatjuk holnap…
Amennyiben kérdésed van a témával kapcsolatban, írj bátran a cziraki.moni@etikuspenzugyek.hu e-mail címre vagy hívj a 06 30 565 5402 számon!
Iratkozz fel hírlevelemre, hogy értesülj a friss hírekről:
Dönts tudatosan és erősödj meg pénzügyileg!
(Szerzői jog által védett saját tartalom. Szerző: Czirákiné Kocsis Mónika (2017))