Májusi bakieső sokba kerülhet! - bevallások, juttatások elszámolása

 

 

Itt a május, ami sok szempontból fontos a vállalkozások és a magánszemélyek életében. Összeszedtem, mi mindenre is kell figyelned mostanában azon kívül, amit a könyvelőd úgyis jól tud :).

 

Emellett összegyűjtöttem néhány fontos szabályt a juttatásokkal kapcsolatban is, amik segítségedre lesznek.

 

Fontos: A cikket 2018. májusában írtam. Így most, 2019. májusában még érvényes lehet a tavalyi juttatási szabályokra, de a törvény 2019-ben újra megváltozott.

 

Így ebben az évben már csak a kockázati életbiztosítások, balesetbiztosítások és egészségbiztosítások adómentessége maradt meg a 2019-es évfordulóig. Onnantól díjuk jövedelemnek minősül a munkavállalónál és ennek megfelelően adózik is.

 

 

 

 

Határidők:

 

 

• Május 22. (2019-ben május 20.)
   
  • SZJA bevallás és befizetés - ne felejtsd el a nyugdíj megtakarításodra a visszaigénylést!
  • EKHO a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett
     
• Május 31.
   
  • Ha tavaly adtál lakáshitel támogatást, akkor ennek teljes dokumentációját a rendelet szerint április 15-ig kellett összeállítanod, de ez a dátum a saját munkáltatói döntésed alapján lehet legkésőbb május 31. is.
     
    • Ha a beérkezett dokumentumok alapján adómentes a támogatás, akkor csak meg kell őrizned azokat. A munkavállalódnak akkor is be kell nyújtania hozzád a dokumentumokat, ha már máshol dolgozik.
       
    • Ha azonban kiderül, hogy részben vagy teljes egészében nem adómentes, akkor a támogatás 20%-kal növelten a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme lesz. A jövedelem megszerzésének időpontja a 2017-ben adott támogatásnál 2018. május, tehát ez alapján kell majd bevallania és leadóznia. 
       
  • Lejáró SZÉP-Kártya egyenlegek
     
    • A kibocsátók idén még valószínűleg visszautalják a munkáltatóknak azokat a 2016-ban feltöltött összegeket, amiket a munkavállalóid 2018. május 31-ig nem használtak fel. Ez a vállalkozásod számára "Egyéb bevétel" lesz, és a Te döntésed, mire használod fel.
       
    • Az utolsó pillanatban életbe lépett az ezt szabályozó rendelet, de ez 2019-től lesz majd érvényes. A kibocsátók nem utalják vissza a munkáltatóknak azokat a 2016-ban feltöltött összegeket, amiket a munkavállalóid 2018. május 31-ig nem használtak fel, hanem továbbra is felhasználhatók - díjért cserébe. Ennek havi díja a fel nem használt pénzösszeg 3%-a.
       
  • Adóbevallások: TA, HIPA, KIVA, EVA (a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében), stb. - ezt a könyvelőd úgyis Rád ömelszti :).

 

 

Juttatás és/vagy Cafetéria 2018

 

 

Mivel teljes értékű, komplex anyagot állítottam össze ezzel kapcsolatban, amit letölthetsz, itt most nem a juttatási elemek alapszabályaira, a Cafetéria rendszerének felállítására akarok kitérni, hanem azokra, amik félreértelmezhetők vagy téves elszámoláshoz vezethetnek.

 

Van néhány alapszabály, amit a juttatásoknál be kell tartanod:

 

• amit adsz, a tevékenység ellenértéke nem lehet
• nem kötheted teljesítményhez
• nem állíthatod választás elé a dolgozót, hogy béremelés vagy juttatás

 

Ha ellenőrzéskor az derülne ki, hogy mégis valamelyik fenti okból adtad a juttatást, akkor bérként le kell adózni utólag. Ezért célszerű valamilyen módon dokumentálnod, hogy ki, miért és milyen juttatást kaphat (pl. csoportonként - például azonos munkakör, azonos felelősségkör, cégnél töltött idő).

 

Mindenkinek egységesen kell adnod, vagy tehetsz különbséget a juttatásoknál?

 

• Az "Egyes meghatározott juttatások" esetében mindenkinek adnod kell, de csoportképző ismérveket meghatározhatsz, vagy pedig a választható Cafetéria elemek közé illeszted be.
   
• Önkéntespénztári hozzájárulást is mindenkinek adnod kell, ha ezt a juttatási formát választod. Erről a juttatásról csak a munkavállaló mondhat le írásban. Itt különbséget úgy tudsz tenni, hogy a munkabér %-ában határozod meg a hozzájárulás mértékét.
   
• A "Béren kívüli juttatásokat" és az "Adómentes juttatásokat" adhatod különböző mértékben, és nem kötelező mindenkinek adnod.
   
• Az SZJA törvényben "Nem nevesített" juttatásoknál szintén be kell tartanod az egységességre vonatkozó szabályt.
   
• A részmunkaidősöket és a határozott idejű foglalkoztatottak hátrányos megkülönböztetése törvénysértő.

 

 

Készpénz juttatás (2019-ben már nincs)

 

 

Az alapszabály, hogy éves szinten max. 100.000 Ft adható béren kívüli juttatásként, vagyis kedvező járulékteherrel (34,22%).

 

A törvény csak annyit mond ki, hogy amennyiben több munkáltatónál is dolgozik a munkavállaló az adóév során, akkor arányosítani kell az összeget. Csakhogy a törvény megengedi, hogy akár egyösszegben kapja meg ezt.

 

Mi történik akkor, ha közben munkahelyet változtat vagy megszűnik a munkaviszonya?

 

Semmi nem tiltja, hogy a munkavállaló egyösszegben kapja meg az éves 100.000 Ft-ot. Azt sem tiltja semmi, hogy ha évközben munkahelyet vált, akkor az új munkáltatónál is igényelje ezt a juttatást.

Azonban mindegyik munkáltatónál csak az időarányos rész esik kedvező adózás alá. A többlet bérjuttatásnak számít, ami után annak a munkáltatónak, aki időarányosan többet adott, meg kell fizetnie a 85,71% adóterhet. 

 

 

Ajándék a munkavállalóknak

 

 

Egyes meghatározott juttatásként adózik, 40,71%-kal, ami elismert költség a társasági adóban. Bár így is többe kerül Neked munkáltatóként, mint amennyiért megveszed, de még mindig olcsóbb, mint a jutalom, ami bérként adózik.

 

Ha a termék vagy szolgáltatás bruttó értéke nem haladja meg a minimálbér 10%-át (2018-ban 13.800 Ft), akkor "csekély értékű ajándék"-nak minősül, mely évente 3x adható (nem összevonható az érték). 

 

Erről nyilvántartást kell vezetned: kinek, mikor, milyen értékben adtad.

 

Ha ennél nagyobb az ajándék értéke, akkor viszont minden munkavállalódnak azonos feltételekkel és módon kell juttatnod. Ez azt jelenti, hogy vagy ugyanazt kell kapnia mindenkinek, vagy egy előre ismert szabályzat alapján rögzítened kell, hogy ki kaphatja.

 

Ahogy a többi, az "Egyes meghatározott juttatások" közé tartozó elemnél, itt sem lehet az ajándék "megkapásának" feltétele a teljesítmény...

 

Arra is figyelj, hogy a beszerzett ajándékok ÁFÁ-ját nem vonhatod le!

 

 

Szabadidős sporttevékenység díja

 

 

Nem szabad összekeverni az adómentesen adható sportrendezvényekre szóló belépővel. Valamint a NAV szerint az is gyakori hiba, hogy a vállalkozások a munkavállalóknak nyújtott szabadidős sporttevékenység-szolgáltatások díját tárgyévi költségként csak elszámolják, megfeledkezve arról, hogy azok "Egyes meghatározott juttatás"-nak minősülnek.

 

Ilyen esetben az Szja tv. 70. § (3) bekezdése szerint ugyanis „Egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott
adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes  magánszemélyek által megszerzett jövedelmet”.

 

Vagyis ilyenkor a számlán szereplő sport- és terembérlet, vagy a nevezési díjak után 40,71% adóteher fizetendő.

 

 

Étel- és italfogyasztás a belföldi kiküldetés során

 

 

Itt arra kell figyelned, hogy mi szerepel a munkavállaló által leadott számlán. 

 

Ha a szállás értékében benne foglaltatik a reggeli költsége, vagyis a szolgáltató nem számlázza ki külön, akkor ennek kifizetése nem minősül jövedelemnek, tehát nem kell utána SZJA-t és EHO-t fizetni.

 

Ha azonban a számlán külön, tételesen szerepel a reggeli díja, akkor az elfogyasztott étel és ital díja már "Egyes meghatározott juttatás" lesz, és ki kell fizetni utána a 40,71% adóterhet.

 

 

 

 

 

Biztosítások a juttatások között 2018-ban

 

 

Erről már sokat és részletesen írtam. Az ezévi adóváltozások után egyszerűsítve kijelenthető, hogy a kockázati biztosítások (élet-, baleset-, és egészségbiztosítás) díja adómentes, minden más, aminek visszavásárlási értéke van, az adóköteles díjú.

 

Amennyiben folyamatosan szeretnéd megkapni a hasznos információkat tőlem, KATTINTS!

 

Kérem a Heti PénzTippet!

 

A biztosítások népszerűsége egyre inkább növekszik a juttatások mezőnyében.

 

Ugyanis akár kockázati, védelmi megoldásként adod (ilyenkor díja adómentes a minimálbér 30%-áig, ami 2018-ban 41.400 Ft havonta), akár a lojalitásprogram részeként (ilyenkor a díj adóterhe 40,71%), mindenképpen kevesebbe kerül, mint a munkabér 85,71%-os adófizetési kötelezettsége.

 

Nem csak a munkavállalóidnak adhatod mindezt, hanem bevonhatók a családtagok is. Arra figyelj, hogy míg a munkavállalók, vezető tisztségviselők esetében 100% költségként leírható a díj ÉS társasági adóalapot is csökkent, addig a családtagok biztosításának díja a TA alapot nem csökkenti, hiszen nem a vállalkozás érdekében felmerült költség.

 

 

Mit is adsz tulajdonképpen ezzel a juttatással?

 

 

Gondolj bele abba, hogy Te hogyan értékelnéd, ha a munkáltatód gondoskodna arról, hogy ha Veled valami történik - baleset ér, hosszabb időre lebetegszel vagy kórházba kerülsz - akkor  legalább anyagilag biztonságban legyetek, Te és a családod. Hiszen ezek a szolgáltatások fedezik a kieső jövedelmet vagy a kórházi kezelés, műtét költségét.

 

Te örülnél annak, ha nem az SZTK-ban kellene órákig, napokig ücsörögnöd a különböző vizsgálatokra várva, hanem időpontra mész és mosolyogva végigkísérnek az összes vizsgálaton?

 

Ha nem az állami egészségügy által nyújtott eszközök és körülmények határoznák meg a gyógyulási vagy akár túlélési esélyeidet?

 

Ha elérhetővé válnának Számodra a nemzetközileg elismert szakorvosok és specialisták?

 

Ugyanis a kockázati biztosításokkal ezt adod: anyagi biztonságot, stabilitást és magán egészségügyi ellátást (akár külföldön is) a munkatársaidnak, sőt, a családjuknak is.

 

Az adóköteles megtakarításokkal pedig biztos munkahelyet és későbbi céljaihoz egy nagyobb összeget kínálsz, ami Számodra azt jelenti, hogy kevésbé kell aggódnod fontos kulcsembereid távozása miatt.

 

Öngondoskodás elősegítése, elkötelezettség erősítése, biztonság Neked és munkatársaidnak - mindez a költségeid és a fizetendő adód optimalizálásával.

 

 

Jól átgondolt juttatási elemek = elkötelezettség, kisebb fluktuáció, kevesebb kieső idő, jó hírnév, költséghatékonyság, munkahelyi jóllét

 

 

Minden vállalkozás, minden munkahely más. Érdemes azonban kilépned abból a KKV körben sajnos még általános felfogásból, hogy a munkavállaló csak pénzt akar zsebbe, vagy, hogy a juttatás drágább, mint a bér.

 

Nem tudsz bért emelni az egekig. Azt pedig a munkatársaid is megértik mostmár, hogy mekkora bajba kerülhetnek, ha a hivatalosan bejelentett bérük után kapják csak a táppénzt a szürke gazdaságban...

 

 Mutatok még Neked egy LinkedIn-ről letöltött grafikont. 

 

 

 

 

Amint láthatod, a statisztikák szerint kiugróan magas a januárban munkahelyet váltók aránya. Tudod, miért? 

 

1.  Év végén mindenki számot vet azzal, mit ért el az évben és elhatározza, min változtat.
2.  Decemberben kifizetik a munkáltatók az éves jutalmakat...

 

 

Ennek továbbgondolását most Rád bízom - a munkaerő időszakos kiesésének, vagy távozásának (valamint az új vagy helyettesítő munkatárs betanításának) költségei, a folyamatos béremelés költsége, az instabil termelékenységi mutatók, a nem megfelelő költséghatékonyság, a tervezhetetlenség...

 

Túl bonyolult? Nincs rá időd? KATTINTS!

 

Jól jönne a segítségetek, Móni!

 

Dönts tudatosan és erősödj meg pénzügyileg!

 

Móni

(Szerző és képek: Czirákiné Kocsis Mónika - minden jog fenntartva (2018.05.02. - frissítve 2019.05.04.))