Ki a biztosítókat, ki a bankokat szidja - tegyünk rendet... 1.rész

 

 

Arra vállalkozom most, hogy megmutatom, milyen szempontokat vegyél figyelembe, ha a megfelelő megtakarítási és befektetési formát szeretnéd kiválasztani a pénzügyi céljaidhoz.

 

Az interneten böngészve sok cikket találsz a unit linked, másnéven befektetési egyseghez kötött életbiztosításokról, valamint a befektetési jegyekről.

 

Egyik szakember állítja, hogy a unit-linked életbiztosítás a jó döntés a befektetésre és Allianz Életprogramot indíts, a másik szerint ETF-et vegyél, megint más azt mondja, csakis TBSZ portfóliód legyen. Mi a helyes? A végére Te magad adod majd meg a jó választ...

 

Nem, én nem fogom megmondani így látatlanban, hogy mi a legjobb Neked. Felelőtlenség lenne tőlem. Ugyanis nem tudom megmondani, mert semmit sem tudok Rólad. Viszont Te elég jóban vagy Magaddal (remélhetőleg :)) ahhoz, hogy őszinte válaszokat adj. Ezek alapján pedig megtalálod a Neked való legjobb befektetési módot...

 

Régóta olvasóm vagy és ismered az elveimet. Nem az a profi pénzügyi tanácsadás, hogy megmondom, mit csinálj vagy megcsinálom, amit Te mondasz. Pénzügyi tanácsadóként megmutatom a lehetőségeket, a szempontokat és a döntéseid lehetséges következményeit. Segítek a pénzügyi tervezésedben is, de a döntést Neked kell meghoznod...

 

Kérem a Heti PénzTippet!

 

Az értékpapírszámláról még keveset beszéltünk itt a blogon, ezért azt részletesebben fogjuk megnézni írásom 1. részében. A unit-linked éltebiztosításokról azonban már többször írtam, így több dologra csak utalni fogok a 2. részben. Összehasonlítom, megnézzük, melyik mire jó és mire nem, milyen költségei vannak, mit érhetsz el velük.

 

 

Te döntöd el, melyik a megfelelő megtakarítási mód Számodra

 

 

Megéri értékpapírszámlán vagy unit-linked életbiztosításban megtakarítani?

 

 

Erre a kérdésre majd később adjuk meg a szempontokat, de addig is a választ három irányból is szükséges átgondolnod:

 

1. Mekkora összegről (azon belül rendszeres vagy egyszeri) és milyen időtávról van szó?
2. Melyik a Neked leginkább szimpatikus és megfelelő forma a pénzügyi célod eléréséhez?
3. Melyik pénzintézet, bank vagy biztosító az, amelyikkel hosszútávon együtt akarsz működni?

 

Melyik a legjobb bank vagy brókercég, melyik biztosítót válaszd befektetésed kezeléséhez?

 

Direkt írtam befektetést, bár az interneten egy halom cikket olvashatsz arról, hogy a unit linked életbiztosítás (UL) nem az. Ezzel a kijelentéssel én vitatkozom. Ugyanis mit nevezünk tulajdonképpen befektetésnek?

 

A magyar értelmező szótár szerint a befektetés valamely értéknek, munkának, különböző pénz(összeg)eknek valamely hasznos, jövedelmező célra való fordítása, felhasználása. Vagyis az a pénz, amit unit linked életbiztosításban félreteszel, ezáltal pénzügyi célod elérésére fordítod, igenis befektetés.

 

A mindennapjainkban a befektetés szót használjuk akkor is, ha a pénzünkre hozamot akarunk elérni, de akkor is, ha időt, energiát és pénzt teszünk valamibe (például a vállalkozásunkba, a gyermekünk jövőjébe, egy beruházásba, vagy a saját fejlesztésünkbe), amiből nagyobb eredményt remélünk elérni.

 

A hangsúly azon van, hogy akármibe is fektetsz be, azért teszed, mert valamilyen eredményt akarsz elérni: több tudást, nagyobb lehetőségeket, hozamot, nyereséget, bármit.

 

A pozitív cél ellen oldala, hogy semmit nem adnak ingyen, a befektetésednek ára van: számlavezetési díj, költségek, jutalékok, tandíj, adók, idő és hasonlók.

 

Nincs ingyen ebéd. Ezt pedig bármilyen evidens, mégis nap, mint nap el kell magyaráznom azoknak, akikkel beszélgetek. Alapesetben Te sem dolgozol ingyen...

 

Melyik a legjobb befektetés Számodra? A befektetésednél önmagában az, hogy mekkora hozamot értél el, csak egy adat. Mindig vesd össze azzal, hogy mindez mennyibe került Neked!

 

Lehetőleg korrigálva az inflációval, figyelembe véve a pénz időértékét is, összehasonlítva más befektetések hasonló paramétereivel és számolva a költségekkel is.

 

Ez túl bonyolultnak hangzik? Lehetséges. Ezért vagyunk mi, pénzügyi tanácsadók. Tedd fel kérdéseidet a saját pénzügyi tanácsadódnak, akiben megbízol. Nincs ilyen éppen? Itt vagyunk :)

 

Tanácsadót választok

 

 

Először nézzük meg az értékpapírszámla választás útvesztőjét...

 

Egyáltalán mi az az értékpapírszámla?

 

 

 

 

Olyan, mint egy bankszámla, csak nem pénzt tartasz rajta, hanem dematerializált (fizikailag nem jelenik meg) értékpapírokat.

 

A számlavezető pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a tulajdonodban levő értékpapírokat nyilvántartja és kezeli, szabályszerű rendelkezéseidet teljesíti, és haladéktalanul értesít a számla egyenlegéről, a jóvárírásokról és a terhelésekről.

 

A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmaz - állampapírok, kötvények, részvények, befektetési jegyek, ETF, opciók, stb.

 

A számlakivonat egyben igazolja azt is harmadik személyek felé, hogy Te vagy az értékpapír tulajdonosa.

 

Szemben a unit linked életbiztosításokkal, melyek nem vonhatók eljárás alá és nem inkasszálhatók, az értékpapírszámla igen. 

 

A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel - így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás.

 

Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. Vállalkozóként erre is érdemes gondolnod...

 

Értékpapírszámlát egy bankfiókban vagy befektetési szolgáltatónál tudod megnyitni. De már itt is érdemes figyelned, mert például a K&H-nak van saját értékpapírszámlája is, emellett a KBC az itthoni K&H brókercége. Mindkét értékpapírszámlát a bankfiókokban tudod megnyitni, ne keverd össze őket...

 

Az értékpapírszámlára a BEVA védelme (Befektetővédelmi Alap) vonatkozik 100.000 € összeghatárig, de az 1 millió Ft feletti résznek csak a 90%-ára nyújt védelmet. Nézd meg azt is, melyik állam szabályai érvényesek az adott szolgáltatóra. Például mekkora a védelme az értékpapíroknak külföldi cégnél - a KBC-re a belga törvények vonatkoznak, emiatt csak 20.000 €.

 

Felhívom a figyelmedet egy elterjedt tévhitre a BEVÁ-val (Befektető Védelmi Alap) kapcsolatban.

 

Fontos tudnod, hogy a BEVA csak akkor fizet, ha a szolgáltató hibájából tűnnek el az értékpapírjaid (pl. lopás, csalás, hűtlen kezelés). Ha rosszul fektetsz be, emiatt elveszíted a pénzed, azért nem kárpótol.

 

A befektetésed számlaegyenlegét az MNB applikációján keresztül folyamatosan ellenőrizni tudod, amivel ellenőrizheted, hogy a szolgáltatódtól kapott számlaegyenleged a valóságot mutatja-e.

 

Az értékpapírszámlát bármikor, határidő nélkül megszüntetheted a számlaszerződés írásbeli felmondásával. Ha azonban van még rajta értékpapír, akkor meg kell jelölnöd egy másik szolgáltatót (transzferálás). Az pedig, hogy ha a számlád kimerül, vagyis nincs rajta semmi, még nem szünteti meg automatikusan a számlát. Erre figyelj!

 

Az értékpapírszámlának csak egy tulajdonosa lehet. Ezért halál esetén a teljes számlát zárolják és megy a hagyatékba, hiszen nem lehet haláleseti kedvezményezettet megjelölni, szemben az életbiztosításokkal, ahol igen.

 

Az értékpapírszámlán keresztül gyakorlatilag bármibe be tudsz fektetni. Ez azt jelenti, hogy úgy alakíthatod ki a portfóliódat (diverzifikáció), ahogy szeretnéd, vagyis a Neked megfelelő kockázata és hozama legyen.

 

 

Milyen szempontok alapján válassz értékpapírszámlát?

 

 

Alapvető szempontok az értékpapírszámla kiválasztásához:

 

• Milyen költségei vannak?
• Mekkora összeget teszel rá, van-e minimum elvárás?
• Várható-e, hogy további összegeket utalsz rá és milyen gyakorisággal?
• Hányszor fogsz kiutalni / beutalni a bankszámládra/ról?
• Fogsz-e készpénzt befizetni rá vagy inkább utalod?
• Mi a befektetésed célja?
• Nyitsz-e mellé TBSZ és/vagy NYESZ számlát? Egyet vagy többet?
• Mennyire aktívan kereskedsz majd?
• Milyen típusú befektetéseket választasz - állampapírok, befektetési jegyek, kötvények, részvények, opciós ügyletek vagy más?
• Forint és/vagy deviza alapon akarsz befektetni?
• Szeretnél-e devizával is kereskedni?
• Milyen a befektetési stratégiád - kivársz vagy gyakran változtatsz?
• Van-e konkrét és meghatározott értékpapír, amit vásárolni szeretnél? 
• Szükséged van-e segítségre a portfóliód összeállításában és kezelésében?
• Kiben bízol: magában a bankban vagy brókercégben (milyen háttere van), egy adott banki ügyintézőben, közvetítőben, a saját tanácsadódban?
• Fontos-e az öröklési kérdés a Te esetedben?
• Új számlát nyitsz (eddig nem volt) vagy szolgáltatót váltasz?
• Hogyan fogod megadni a megbízásokat - online, telefonon vagy személyesen?
• Van-e magyar nyelvű ügyfélszolgálata?
• Csak a saját befektetési alapjai elérhetők az adott banknál vagy széles a skála?
• Milyen szolgáltatások fontosak Számodra?

 

A magyar lakosság igen árérzékeny, viszont tapasztalatom alapján gyakran felületes.

 

Kaptam többször is olyan üzenetet, amiben felháborodott emberek kérik a segítségemet, mert átverték őket. Beszélgetésünk során azonban kiderül, hogy csak egyszerűen nem nézték meg, mennyibe fog nekik kerülni az 1 millió Ft tartása az értékpapírszámlán, az ügyintéző által javasolt portfólióban.

 

Ismert és népszerű pénzügyi blogokon gyakran olvashatod, mennyivel jobban jársz, ha befektetési jegyet vagy ETF-et vásárolsz. Még kalkulátort is találsz, mennyivel olcsóbb ez, mint a unit linked életbiztosítás. Bizonyos esetekben valóban...

 

Viszont rengeteg a rejtett költség, amikkel csak utólag szembesülsz. A kalkulátorok ezekkel nem számolnak, hiszen nem olyan szabályozott, mint a TKM estén. Sokszor nem is találod meg ezeket a költségeket másképp, csak az adott befektetési alap teljes dokumentációját végigböngészve...

 

Sajnos az emberek nagy része csak azt veszi észre, ami az orra előtt van, és nem számol a mögöttes költségekkel és díjakkal, valamint egyéb más tényezőkkel. Ezért nézzük először a költségeket!

 

Az értékpapírszámla költségei:

 

Számlavezetési díj

 

Minél nagyobb az összeg, amit az értékpapírszámlán elhelyezni szeretnél, annál inkább valószínű, hogy érdemes megnézned a külföldi brókercégeket is. Ott ugyanis kevésbé jellemző, hogy magáért a számlavezetésért is díjat számolnának fel.

 

A számlavezetési díja általában fix + % havonta. Például az ERSTE esetében, ahol mi tudunk Neked segíteni a számlanyitásban, ez havi 350 Ft + 0,1%. Mindig kövesd, hogy állsz, és legyen elegendő pénz rajta a számlanyitási díj levonásához, ha nem akarsz "büntetést" fizetni emiatt.

 

Amennyiben alszámlákat is nyitsz - ha lehet ilyet az adott szolgáltatónál -, például TBSZ vagy NYESZ, akkor ezek számlavezetésének további díja is lehet, és többnyire van is. De például a KBC-nél együtt fizeted ezeket a díjakat, ami azt jelenti, hogy bár nem látod, mégis van díja az alszámlák vezetésének is.

 

Inaktivitási díj

 

Ezzel a díjjal inkább a külföldi bróker cégeknél találkozhatsz, ha nem éri el az egyenleged az általuk megszabott összeget és nem kereskedsz aktívan. Érdemes körülnézned attól függően, mekkora a befektetésed összege. Az Interactive Brokers például 30 millió Ft felett már nem számolja fel.

 

Kiutalási díj

 

Ezt akkor kell fizetned, ha megszünteted a számlát és felveszed a pénzed, vagy csak részben akarsz kivenni valamennyit belőle. Viszont egyszer így lesz, hiszen hozzá akarsz jutni majd a megtakarításodhoz. A díj van, ahol fix összeg, van, ahol %-os és maximált, de például a Concorde-nál nincs felső határa.

 

Kereskedési költség (vételi és eladási jutalék)

 

Általában %-os mértékű (de lehet fix vagy darab díjas is), és mindkét irányban felmerülhet. Találkoztam már olyan trükkel is, hogy a vételnél nincs jutalék, viszont eladáskor (amikor hozzá akarsz jutni a pénzedhez), bizony elég borsos árat számítanak fel érte.

 

Osztalék jóváírásának díja

 

Amennyiben olyan részvényekkel is rendelkezel, melyek osztalékot fizetnek, ennek jóváírását nem adja ingyen a szolgáltatók egy része. Ez általában vagy %-os költség vagy darab áras, és attól is függ, hogy hazai vagy külföldi (európai, amerikai) cég értékpapírjairól van-e szó. A Concorde például külföldiek osztalékaira 1%-os díjat számít fel.

 

Devizaváltási spread

 

Ez a vételi és eladási ár különbözete. A gyakorlatban azt jelenti, hogy drágábban veszed meg az adott devizát, mint amennyiért ugyanabban a pillanatban el tudnád adni, így ez felfogható rejtett költségként is. Akkor érdemes számolnod vele, ha például az amerikai vagy az európai piacon akarsz vásárolni, befektetni.

 

Befektetési alapok költségei:

 

• Sikerdíj - referenciahozam feletti hozamra általában 20%. Nem minden alapnál merül fel.
   
• Alapkezelői díj - jellemzően 1-3%, bár akad 1% alatti is és akár 5% is. Ezt ritkán tüntetik fel külön, általában benne van az árfolyamban, naponta csökkentik a 365-öd részével az alap értékét.
   
• Letétkezelői díj - 0.05% és 0,25% között van.
   
• Egyéb díjak 0-3%
   
• TER (Total Expense Ratio) - összehasonlításra jó, mint a THM a hiteleknél, az EBKM a betéteknél, vagy a TKM a befektetéses, unit linked életbiztosításoknál.
  
  Nagyjából 1% és 8% között van, de nem találod meg minden alapnál az MNB oldalán. Van olyan, ahol csak ennyi van "Az Alapkezelő a lehetőségekhez képest mindent el fog követni, hogy az Alapot terhelő költségek éves szinten ne haladják meg az Alap átlagos nettó eszközértékének 2,00%-át"...
  
  Nincs olyan erős szabályozása, mint az említetteknek, de kiindulásnak jó, bár nem tartalmazza a sikerdíjat és még jó néhány más költséget sem. Félrevihet még azért is, mert az alapok alapjánál igen alacsonynak tűnik, ugyanakkor ott a költséget a mögöttes alapnál ugyanúgy levonják.

 

Fontos tényezők ezek a költségek. Nagyobb összegnél akár 1-2% is milliókat jelenthet hosszútávon, kisebb összegnél egy rosszul összerakott portfólióban pedig "megeszi" a tőkéd egy részét is...

 

 

Mi is az az ETF? - az ETF jelentése, előnyei és hátrányai

 

 

ETF = Exchange Traded Fund, vagyis tőzsdén kereskedett befektetési alap. csak nagyon röviden összefoglalva, mit is érdemes tudnod az ETF.ekről:

 

Amikor azt a tanácsot olvasod, hogy ETF-be fektess, kalkuláld bele, hogy ez tőzsdei ügylet. Míg a normál befektetési alapoknál naponta egyszer közölnek árfolyamot, az ETF-nek percről percre változik az árfolyama. Fel vagy készülve erre? Értesz a tőzsdei kereskedéshez?

 

Az árfolyam alakulásában fontos szerepe van az árjegyzőnek. Ő az, aki az aktuális kereslet-kínálat alapján folyamatosan jegyzi a vételi és eladási árfolyamot.

 

Viszont költségei többnyire alacsonyabbak, mint a "normál" befektetési alapoknak. Ugyanis kevésnél van aktív alapkezelés. Egyszerűen követik a mögöttes terméket.

 

De vigyázz, ha aktívan kereskedsz az ETF-ekkel, akkor bizony a vételi-eladási árfolyamkülönbözet akár komoly összeg is lehet!

 

• Kockázatos befektetési forma és ezzel tisztában kell lenned: értékpapír, arany vagy áru kockázata, valamint deviza kockázat is lehet.
   
• Többnyire minimum díj van, vagyis kisebb összegek befektetéséhez nem ez az ideális forma.
   
• Van, amelyik osztalékot fizet, van amelyik visszaforgatja azt. Ennek adózási szempontból van jelentősége Számodra.
   
• Használ-e tőkeáttételt, shortolást, mi a befektetési politikája - ezek befolyásolják a költségeket, a kockázatot és a volatilitást.
   
• Az alapkezelői díj beépül az árfolyamba. Például, ha a mögöttes termék arany, és az árfolyama 10%-ot drágult, az alapkezelési díj pedig 0,5%, akkor a növekedés 9,5% lesz.
   
• Különböző instrumentumokat követnek: indexek, iparágak, szektorok, határidős ügyletek.
   
• Akkor célszerű választanod, ha több hetes vagy hónapos időintervallumban gondolkodsz a befektetési portfóliódat illetően. A nagyforgalmú ETF-ek akár napi kereskedésre is alkalmasak.

 

 

 

Végül is akkor melyik értékpapírszámla a legjobb?

 

 

 

 

Egy mondatban összefoglalva az, hogy milyen a jó értékpapírszámla: kellően széles legyen a kínálat, viszonylag alacsonyak a költségek, valamint alkalmazkodjon a befektetési stratégiádhoz és a kereskedési szokásaidhoz.

 

1. Ha kizárólag állampapírokat tartasz majd az értékpapírszámlán, célszerű azt az Államkincstárnál megnyitnod.
    
2. Ha elsősorban állampapírokat és befektetési jegyeket vásárolnál viszonylag kisebb összegben, akkor inkább a kereskedelmi bankok kínálatában nézz körül.
    
3. Ha olyan részvényeket, ETF-eket is megcéloztál, amelyek a magyar tőzsdén érhetők el, akkor ezen cégek közül válassz a Számodra fontos szempontok alapján.
   Ha pedig külföldi tőzsdékre is kacsintgatsz, akkor is így indulj. 

 

Amennyiben elgondolkodtattak a fentiek, szívesen nyitnál értékpapírszámlát, de nincs kihez fordulnod, KATTINTS :). Mi az ERSTE értékpapírszámlában tudunk a segítségedre lenni.

 

Jól jönne a segítségetek, Móni!

 

A következő részben folytatjuk a TBSZ számlákkal, megnézzük a UL életbiztosításokat és végül összehasonlítási szempontokat adok Neked a döntéshez.

 

 

Dönts tudatosan és erősödj meg pénzügyileg!

Móni

(Szerző és képek: Czirákiné Kocsis Mónika - minden jog fenntartva (utoljára frissítve 2019.04.06.))