Folyton változik az állampapírok kamata, mi a cél?

 

 

Amennyiben még a viszonylag magasabb kamatú (2032/I kamata 9,9%) PMÁP vásárlásán gondolkodsz, ne habozz. Már csak 2024.02.06-ig veheted meg. Utána újabb sorozat érkezik, melynek kamata már csak 7,9% lesz (2032/J). Értem, hogy csökken az infláció, csökkennek a kamatok, de vajon van-e az egyre gyakoribb állampapírkamat mögött bármi más is? Jó befektetés még mindig a PMÁP? Mi a jó döntés? Ideje, hogy megszólaljanak a kis vészcsengők azért, mert terelni próbálnak?

 

Az új sorozat szintén 8 éves futamidejű, kamatbázisa 7,9% / év. Az első kamatperiódusra (2024.02.08. - 2025.04.22.) fix 9,5% kamatot kapsz majd összesen, mivel az hosszabb lesz, mint 1 év (kb. 14,5 hónap). Az első kamatforduló után indul csak a kamatprémium is: 2-5.évben 0,5%, azután 6-8. évben 1% lesz.

 

• Új sorozat jön csökkentett kamattal, de vajon jó befektetés lesz?

• Döntési szempontok, hogy mibe fektetsd a PMÁP kamatát

• Még mindig jó döntés a PMÁP vagy inkább fix kamatozásó állampapírt válassz?

 

 

Új sorozat jön csökkentett kamattal, de vajon jó befektetés lesz?

 

 

 

 

Mai elgondolkodó cikkemben erre keresem a választ, tarts velem! Korábbi, az állampapírokat összefoglaló Állampapír Kisokost és az új PMÁP kamatokat egy helyre összegyűjtött cikkeimet is olvasd el a linkekre kattintva! Ha pedig nem szeretnél lemaradni az eseményekről, kattints!

 

Kérem a Heti PénzTippet!

 

Egyre erősödnek azok az érzéseim, amik már a MÁPP (MÁP+), vagyis a Magyar Állampapír Plusz, a "szuperállampapír" bevezetésekor is elöntöttek. Kis vészcsengők intenek óvatosságra. NEM egy esetleges államcsőd miatt, amit sokan huhognak, hanem egyéb logikai okokból.

 

Sokan találgatták, hogy mi lesz majd, ha a PMÁP kamata már a lecsökkent infláció miatt nem lesz annyira vonzó. Ahogy a korábban belinkelt blogbejegyzésemben található táblázat is mutatja, még egy évig mosolyfakasztóan szép kamatot kapsz a korábban vásárolt PMÁP névértékedre. 

 

Viszont most vannak a kamatfizetési időszakok, zömében január-április. Ezáltal felmerül a kérdés, hogy a kapott kamatot mibe fektesd be. Logikusan adódna a válasz, hogy átforgatod egy másik állampapír vásárlásába.

 

Hiszen valószínűleg azért van ebbe ez a része a befektetésednek, mert felhasználását tekintve a vésztartalékodat jelenti, vagy valamilyen közeli 1-3 éven belüli célodhoz használod majd fel, esetleg a teljes befektetési portfóliód kockázatát csökkented vele.

 

Tehát, oké, hogy állampapír, de melyiket vedd. 1-2 éve, amikor terveztél ezzel az összeggel, még akkor is, ha számítottál arra, hogy alacsonyabb összegen tudod visszaforgatni, úgy sejtem, azért 6-8 százaléknál többel terveztél. Főleg, ha beszálltál a nagy ötletbe, hogy vegyél fel hitelt és vásárolj belőle állampapírt.

 

Már akkor, amikor elkezdődött ez az őrület a biztonságosan elérhető magas kamatok miatt elmondtuk, hogy akár mennyire csábító, az eddigi piaci eredmények alapján az állampapír befektetéssel elérhető eredmény hosszútávon még sosem volt képes megverni a részvények, a részvényalapok és ETF-ek hozamát.

 

Ugyanis ez a magas állampapírkamat csak egy nagyon rövid időre szólhat, amely időszakban jó eséllyel épp lemaradsz a legjobb beszállási pontokról az értékpapírpiacon, hisz az épp vergődik. Ennek következményeként realizálni csak a rövididejű magas kamatot, majd a későbbi másfajta befektetés kevésbé magas hozamát tudod. Míg a piaci mélyrepülés után elérhető hozam a kamatos kamat elve alapján sokkal mosolygósabb végösszeget mutat majd.

 

Ezért olvashattad tőlem többször is azt, hogy az állampapírok joggal képezik részét a befektetési portfóliódnak, DE minden pénzt beletenni nem túl okos döntést, főleg hosszútávú céljaid esetén.

 

Aktuálisan tehát az a kérdés, hogy a kapott kamatot, ami már ott áll vagy hamarosan érkezik a számládra a PMÁP miatt, mibe fektesd be. Állampapírba? Ha igen, melyikbe? Ha nem, mibe?

 

 

Döntési szempontok, hogy mibe fektetsd a PMÁP kamatát

 

 

 

 

Egyre többen írtok nekem levelet, amiben ez a legfőbb kérdés, ezért igyekszem döntési szempontokkal is segíteni nektek:

 

• Milyen időtávban szeretnéd tartani ezt a pénzt?

  • mi a célod vele - vésztartalék, ingatlan vásárlás önerejére gyűlik, stabilitást ad?
  • változtak-e a pénzügyi céljaid és azok prioritási (elsődlegességi) sorrendje azóta, mióta ezt az összeget először befektetted?
  • amikor befektetted a pénzt, milyen befektetési stratégiát határoztál meg a kamat felhasználására és ez változott-e azóta?
  • még mindig megfelel a céljaidnak ez a befektetési forma, vagy időközben változtak a pénzügyi céljaid és ideje felülvizsgálni a befektetési eszközeidet?
  • ha államkötvénybe forgatod vissza, azt lejáratig tervezed tartani, vagy előbb eladod majd?

 

• Mekkora maga a kamat összege, ami újrabefektetésre vár?

  • amibe átforgatnád, annak milyen költségei vannak?
  • van-e más olyan befektetésed, ahova átteheted és ez milyen költséggel jár?
  • mi a fontos számodra - az értéktartás vagy az eredmény?
  • érkezik hamarosan újabb kamatod, ami miatt várhatóan jobban jársz, ha majd együtt fekteted be másba?

 

• Hogyan látod az elkövetkező időszak várható eseményeit?

  • hogyan alakul majd az infláció - tovább csökken, újra növekszik?
  • tovább csökkennek-e a kamatok a gazdaságban vagy sem?
  • ha azt várod, hogy csökken az infláció és/vagy a kamatok, akkor hol lesz az alja és milyen gyorsan érjük el?
  • fennáll-e annak a veszélye, hogy rövid időn belül újra emelkedő inflációval találjuk magunkat szembe?
  • még mindig az államkötvények felelnek meg a pénzügyi céljaidhoz a leginkább, vagy érdemes más eszközöket keresned?
  • szükséges-e továbbra is a kockázatcsökkentés a befektetéseidben vagy vállalhatsz nagyobb kockázatot?

 

• Kiben és miben bízol inkább?

  • bízol abban, hogy a kormány megfelelő döntésekethoz?
  • válságállónak látod a gazdaságpolitikát vagy inkább zűrzavarosnak?
  • hol érdemes tartani a befektetéseidet - Kincstár, bank, brókercég, fintech számla, stb.?
  • továbbra is forintban hagynád vagy inkább valami más devizába tennéd át?

 

Mielőtt döntést hozol, ezeket a kérdéseket - és még más hasonlókat is, amik speciálisan téged érintenek -, érdemes megválaszolnod ahhoz, hogy tudatosan jó, okos döntést hozhass.

 

 

Még mindig jó döntés a PMÁP vagy inkább fix kamatozásó állampapírt válassz?

 

 

 

 

Ezt a fenti kérdésekre adott válaszaid alapján tudod eldönteni. Ugyanakkor, ha emlékszel régi blogbejegyzésemre amikor megérkezett közénk a szuperállampapír, abban megmutattam neked, hogyan érdemes számolni. Azért emlékeztetlek erre,mert most elég hasonló a helyzet.

 

Akkor az történt, hogy szép módszeresen megváltoztatták az állampapírok kínálatát és kamatát: megszűnt a kétéves hol csökkentették, hol növelték az egyéves (1MÁP) kamatát. Azután megváltoztatták - csökkentették -, a PMÁP kamatprémiumát. Végül nagy bodpergés közepette megérkezett a Magyar Állampapír Plusz (MÁPP vagy MÁP+), a szuperállampapír, ami egy deflációs környezetben látszólag nagyon magas (6%-os), de sávos kamatot ígért.

 

Ha most visszanézel, a PMÁP jól megverte. Az 5. éves 6% ma semmit nem ér az elmúlt 2-3 év inflációs adatainak tükrében. Mégis, mennyien ülnek még mindig benne!...

 

Akkor is leírtam, hogy az általam kiszámolt adatok alapján 3,55% inflációig a MÁPP, felette a PMÁP a nyerő befektetés, ha mindenképp a kettő között szeretnél választani. Azt is leírtam, hogy annyira irányított volt a folyamat, hogy lehetőleg minél többen vegyenek szuperállampapírt (és NE mást), hogy félő lesz, hogy elinflálják a pénzeket. Persze mondhatjuk, hogy nem tudhatták előre, mert a COVID meg a háború...

 

Az összeesküvés elméletek szerint ezeket előre látták. De ha csak a gazdasági folyamatokat nézzük: logikusan véve, mivel a deflációnak negatív hatásai vannak egy gazdaságra nézve, borítékolható volt az infláció emelkedése. A kérdés csak az volt, mennyire ugrik meg és mikor. Az MNB által meghatározott inflációs cél 3%, csakhát ezt nem igazán sikerült az elmúlt évtizedekben tartania.

 

Érthető, mivel hiányzik hozzá a gazdasági stabilitás. Ezért javasoltuk inkább, hogy ha már mindenképp beszállnál az államkötvényekbe, akkor inkább oszd meg az inflációs kockázatot a két állampapír között (PMÁP és MÁPP).

 

Most újra ez az érzés erősödik bennem az új folyamatokat látva. Milyen változtatások utalnak erre?

 

1. a KSH közölte, megváltoztatja az inflációs kosarat és az adat számítási metódusát
2. elkezdték emelni a PMÁP futamidejét
3. csökkentették a PMÁP kamatprémiumát
4. csökkentették az egy éves állampapír (1MÁP) kamatát
5. megszüntették a rövidebb futamidejű Prémium állampapírt
6. megváltoztatták a Bónusz (BMÁP) és a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatprémium fizetési és inflációkövetési módját => a PMÁP másfél évig fix, utána a megszokott
7. előálltak egy újabb fix kamatozású állampapírral (FixMÁP 7%), melynek kamata már versenyképes a csökkenő kamatok és csökkenő infláció mellett
8. gyors egymásutánban csökkentik a PMÁP kamatbázisát, akövetkező sorozat 7,9% lesz

 

Itt tartunk most...

 

Mire enged mindez következtetni? Nekem azt sugallja, hogy még messze nem vagyunk a bajos időszak végén. Most is vékony a határ, hogy milyen infláció mellett éri meg az inflációkövető állampapír és mikor a fix kamatozású állampapír. Vagy az várható, hogy megfordul a trend és újra emelkedni fog az infláció, vagy valami újabb csapás körvonalazódik a háttérben, ami ismét betesz a gazdasági folyamatoknak...

 

Ezért azt javaslom, hogy diverzifikálj. Továbbra is joggal része a befektetési portfóliódnak az államkötvény, DE oszd meg ennek kockázatait is (deviza, infláció). Persze utólag könnyű bosszankodni, hogy mennyivel jobban jártál volna, ha ezt vagy azt vetted volna, vagy örömködni, hogy milyen jól döntöttél. Ám ezt nem tudhatod előre.

 

Lehet, hogy többet nyertél volna, ha a másikat veszed, de az is lehet, hogy épp többet vesztettél volna. Az eredményeket csak utólag tudod összevetni, előre sosem. Ezért - bár így lehet kisebb a haszon végül, de mégsem nem veszted el a teljes hasznot - a diverzifikált portfólió képes csökkenteni a veszteséget, ha jól rakod össze. 

 

Sokan azt gondolják, hogy ez csak az egyes befektetési eszközök közötti kockázat megosztására vonatkozik. Pedig nem. Azonos eszközosztályokon belül is érdemes diverzifikálni. Így az állampapírokon belül is, hiszen az államkötvényeknek is van kockázata, például az infláció. Főként akkor fontos a kockázatmegosztás, ha nagyobb összeg van egy-egy befektetési eszközben, akár állampapírban is.

 

Tetszett a cikk? Jelezd ezt és oszd meg ismerőseiddel is:

 

 

 

Dönts tudatosan és erősödj meg pénzügyileg!

Móni

(Szerző és képek: Czirákiné Kocsis Mónika - minden jog fenntartva (2024.02.01.))