Téged is érint? Mennyi adót kell fizetned a megtakarításaidra? - értelmezzük a rendeletet!

 

 

Visszatért a megtakarításokat terhelő plusz adó, amit már jól ismerünk a 2013-2016 közötti időszakból (akkor 6% EHO volt). Sajnos tele vannak a különböző fórumok téves következtetésekkel és félinformációkkal, ezért gyorsan tegyük rendbe, hogy a 15% kamatadón felül mire kell 13% SZOCHO-t fizetned a megtakarításaid közül és mire nem!

 

Ugyanis egyre több ügyfelem hívott fel elkeseredetten a napokban, hogy a munkatársa, barátja, testvére, szomszédja, ismerőse pedig állítja, hogy baj van, mert ez vagy az után is ki kell fizetni meg ezt az adót is. Ráadásul elindultak a nyomulós kampányok is, hogy most szerződj, most köss, mert csak 06.30-ig teheted a mostani feltételekkel.

 

Mi az igazság? Szinte biztosan érintett vagy valamilyen formában, ezért kérlek, olvasd el a pontosan értelmezett szabályait a 205/2023. (V.31.) Kormányrendeletnek. A cikket folyamatosan frissíteni fogom, amint újabb bármi is megjelenik ennek kapcsán. Oszd meg a cikket ismerőseiddel, hogy ők is képben legyenek:

 

 

 

• A Szocho törvény módosításáról szóló 205/2023. (V.31.) Kormányrendelet értelmezése
• Befektetésekre vonatkozó új SZOCHO szabályok
• Biztosításokra vonatkozó új SZOCHO szabályok
• Mely megtakarításokat nem érintenek az új SZOCHO szabályok és mire figyelj?

 

 

A Szocho törvény módosításáról szóló 205/2023. (V.31.) Kormányrendelet értelmezése

 

 

 

 

Nem szeretném minősíteni az ötletet és politizálni, de azért erős túlzás ezt a rendeletet a "háborús vészhelyzettel" indokolni. A rendelet egyértelmű célja a lakosság célzott terelése az állampapírok felé.

 

Amennyiben emiatt jobban elmélyednél az állampapírokban és mindent tudni akarsz, hogy dönthess, akkor olvasd tovább az állampapír kisokost. A legnagyobb hibája a rendeletnek mégis inkább az, hogy nagyon leegyszerűsített, pongyola a megfogalmazása.

 

Ugyanis már önmagában az, hogy simán az SZJA tv. 65.§ - ra hivatkozik, rengeteg további kérdést vet fel. Ezért vártam én is e cikk megírásával. Nem akartam találgatásokba bocsátkozni, inkább megvártam, míg szakmai partnereinktől megerősítést kaptam arra, hogy helyesen értelmeztem a dolgokat.

 

Kínosan ügyelek arra, hogy csak korrekt és helytálló információ jelenjen meg itt a blogon :). Tehát, jelenlegi állásfoglalások szerint ez a hivatalos, és frissíteni fogom, amint újabb információ, magyarázat vagy módosítás érkezik.

 

 

Mit mond ki a 2023.07.01-jén hatályba lépő kormányrendelet a SZOCHO fizetési kötelezettségről?

 

 

1.  SZOCHO fizetési kötelezettsége a természetes személyeknek van az SZJA törvény 65.§-a szerinti kamatjövedelmének – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után. Tehát lakossági adó ez, a cégeket nem érinti.
   
    
2. Alkalmazni kell ezt a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)–d) pontjában említett jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a Szocho tv. 2. § (2) bekezdése, 5. § (3) bekezdése és 29. § (1) és (2) bekezdése kivételével.
   
    
3. Az adó alapja a kamatjövedem összege. Tehát nem a teljes összegre, nem is a tőkére, hanem a megszerzett kamatra, realizált hozamra kell vetíteni!

 

Például: 2023.07.01. után 1 millió Ft-ért veszel befektetési jegyet, amin 10% hozamot realizálsz eladáskor. Így a hozamod, vagyis az adók alapja 100 000 Ft. Ebből a kifizető levonja és befizeti az államnak a 15% kamatadót (15 000 Ft) és a 13% SZOCHO-t (13 000 Ft), vagyis a nettó nyereséged, amit megkapsz, 72 000 Ft lesz.

 

 

Tehát az SZJA tv. 65.§ (1) bekezdése szerint kamatjövedelem leegyszerűsítve:

 

 

• betétek (lekötött és látra szóló), folyószámlák egyenlege után kapott kamat
• kötvények (vállalati kötvények, külföldi államkötvények) és befektetési jegyek (kivétel ingatlanalapok) kamata, hozama, árfolyamnyeresége
• kamat jellegű vagyoni érték után (az adóalap a szokásos piaci érték 1,18-szorosa), ilyenek pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír is
• megtakarítás jellegű életbiztosítások hozama
• szövetkezeti tagként nyújtott tagi kölcsön után kapott kamat
• foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész,

 

 

Kivételek, vagyis ami NEM jövedelem és NEM kamatjövedelem a (3)-(3b) és az (5)-(6a) bekezdések alapján:

 

 

• nem jövedelem:
  • a magyar államkötvények kamata
  • egyszeri díjas életbiztosítások hozama 5 éven túl (3. év után is már csak a hozam 50%-a számít jövedelemnek) - nyugdíjbiztosítások is
  • rendszeres díjas életbiztosítások 10 éven túl (6. év után is már csak a hozam 50%-a számít jövedelemnek) - nyugdíjbiztosítások is
     
• nem kamatjövedelem:
  • működő egyéni vállalkozó pénzforgalmi bankszámláján jóváírt banki kamat
  • a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) és a Nyugdíj Előtakarékossági Száma (NYESZ) hozama - tartós befektetések

 

 

A Szocho tv. hivatkozott paragrafusai alapján pedig fontos szabály:

 

 

Amennyiben a megtakarítás / befektetés után meg kell fizetni a 13% SZOCHO-t, akkor erre NEM érvényes a felső korlát.

 

Tehát akármennyi SZOCHO-t is fizetsz az aktuális jövedelmeid (munkabér, juttatások, vállalkozói kivét, osztalék, árfolyamnyereség, stb.) után, amelyekre érvényes a felső korlát (minimálbér 24x), akkor is fizetned kell a rendelet hatálya alá tartozó megtakarításaid után.

 

 

Mit jelent az, hogy "2023.07.01-től" kell 13% SZOCHO-t fizetned?

 

 

• folyószámlák egyenlege után kapott kamat esetében a 2023. júliusra és azt követő időszakokra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára;
   
• kötvényekre és befektetési jegyekre jutó kamatjövedelem esetén a 2023.07.01-től megszerzett értékpapír kamatára, hozamára;
   
• vagyoni érték alapján járó kamatjövedelem esetén a magánszemélyt teljes egészében a 2023.06.30-át követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre;
   
• biztosítási szerződések alapján megszerzett amatjövedelem esetén a 2023.07.01-től kötött biztosítási szerződések biztosítói teljesítésére;
   
• szövetkezeti tag által nyújtott tagi kölcsön után kapott kamatjövedelem esetén a 2023.07.01-től nyújtott tagi kölcsön kamatára;
   
• foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjaként (kedvezményezett, örökös is) szerzett kamatjövedelem esetén az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2023.07.01-ét követő időszakkal arányos részére

 

van 13% SZOCHO fizetési kötelezettséged.

 

 

Mi következik fentiekből, mely megtakarításokra kell a kamatadón felül még 13% SZOCHO-t is fizetni?

 

 

Mindegyikre, ami nem tartozik a kivételek közé! Nevesítetten felsorolva a kivételek:

 

• ingatlanalapok befektetési jegye
• 2023.06.30-ig lekötött betét, megkötött biztosítási szerződés, megvásárolt kötvény és befektetésijegy
• lakástakarékpénztári megtakarítások
• minden olyan termék, ami nem esik a kamatadó fizetési kötelezettség alá: pl. részvény, ETF, certifikát, warrant, opció, struktúrált értékpapír, deviza határidős ügylet, kriptovaluták, stb.

 

 

Befektetésekre vonatkozó új SZOCHO szabályok

 

 

• Az adó magánszemélyekre (magyar és külföldi) vonatkozik.

 

• Amennyiben még befektetnél a rendelet életbelépése előtt, akkor az értékpapírszámládon jóváírásra is kell kerüljön az adott értékpapír! Tehát, ha T+2 napos befektetési jegyet vásárolsz, akkor ezt meg kell tenned 06.28-én legkésőbb.

 

• TBSZ és NYESZ számlákat - sem a korábban nyitott számlákat, sem az ezután nyitottakat NEM érinti az új adókötelezettség. TBSZ esetében ez akkor is igaz, ha feltöröd 5 éven belül. Ilyenkor a kamatadót meg kell fizetned (3. évtől már csak 10%), azonban a SZOCHO-t nem.

 

• Ha rendszeres befektetést indítottál (pl. nálunk az ERSTE FUTURE programja, akkor mindegy mikor kezdted, a 2023.07.01. utáni vételekre vonatkozik a SZOCHO fizetési kötelezettség.

 

• Bevallanod ezt az adót sem kell. Ugyanúgy, mint a kamatadót, a szolgáltatód automatikusan levonja és megfizeti az állam felé.

 

• A rendelet hatályba lépése előtt megvásárolt kötvények és befektetési jegyek későbbi kamata / hozama sem lesz SZOCHO köteles, az értékpapír megszerzésének dátuma a mérvadó.

 

• A rendelet hatálya alá tartozó SZOCHO fizetési kötelezettségnek NINCS felső korlátja!

 

• Azon termékek után, amik nem esnek a kamatadó fizetési kötelezettség alá, SZOCHO fizetési kötelezettség sincs: pl. részvény, ETF, certifikát, warrant, opció, struktúrált értékpapír, deviza határidős ügylet, stb. Sőt, a kriptodevizák sem érintettek. Az ezeken elért nyereségre 15% SZJA-t kell fizetni (általánosságban).

 

• A befektetési jegyek közül kivételt képeznek az ingatlanalapok. Tehát amennyiben ezekbe fektetsz, akkor 2023.07.01. után sem kell a hozamod után SZOCHO-t fizetned (kamatadót viszont igen, ha normál számlán tartod).

 

 

Biztosításokra vonatkozó új SZOCHO szabályok

 

 

• A kivételektől eltekintve a megtakarításos életbiztosítások esetén a befizett díjak összegének és a kifizetett összegnek a különbözete kamatadó és SZOCHO fizetési kötelezettséggel jár.

 

• Az adó alapját azonban csökkentik a kockázati díjak. Amennyiben ez nem elkülöníthető, akkor akkor a rendszeres díj 10%-át, ill. az egyszeri díj 1%-át.

 

• Mentesül a kamatadó és a SZOCHO alól az egyszeri díjas biztosítás, valamint az elkülönítetten nyilvántartott eseti díjak, ha ezek díjának befizetése és a megtakarítás kifizetése között legalább 5 év eltelt. Nem naptári év, hanem túl van a dátum szerinti 5. évfordulón.

 

Be kell fizetni azonban a kamatadót és a SZOCHO-t is, ha a tartam ennél rövidebb. Az adó alapja 1-3 év esetén a hozam 100%-a, a 3. évfordulótól az 5. év lejártáig a hozam 50%-a lesz.

 

• Mentesül a kamatadó és a SZOCHO alól a rendszeres díjas biztosítás, ha a rendszeres díjfizetés időtartama több, mint 10 év. Vagyis a kifizetés 10 díjrendezett éven túl történik. Nem naptári év, hanem túl van a dátum szerinti 10. évfordulón.

 

Be kell fizetni azonban a kamatadót és a SZOCHO-t is, ha a tartam ennél rövidebb. Az adó alapja 1-6 év esetén a hozam 100%-a, a 6. évfordulótól az 10. év lejártáig a hozam 50%-a lesz.

 

• A biztosítások esetén még 2 szabály van, amelyeknek érvényesülnie kell ahhoz, hogy mentesüljön a kamatadó és a SZOCHO fizetési kötelezettség alól:

 

1. Az eseti befizetések csak akkor tartoznak ide, ha elkülönítetten tartja nyilván a bioztosító az egyes befizetéseket, és ezek megfelelnek külön-külön is az előírt időtartamnak.
    
2. A rendszeres díjak előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke nem haladhatja meg a növekedést megelőző második éves KSH inflációt 30% nagyobb mértékben.

 

 

Ugye jó, ha az ember képben van a pénzügyi termékekkel és hírekkel? Neked is van rá lehetőséged, csak kattints a naprakész információkért:

 

Kérem a Heti PénzTippet!

 

 

 

Mely megtakarításokat nem érintenek az új SZOCHO szabályok és mire figyelj?

 

 

Összegezve azt gondolom, hogy aki eddig is tudatosan, hosszútávra tervezte a megtakarításait, befektetéseit (10+ éves klasszikus vagy unit-linked életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, TBSZ, NYESZ, stb.), azoknak ez az új adórendelet nem okoz semmilyen változást, kárt.

 

Akik eddig is inkább az állampapírt választották a rövid- és középtávú céljaikhoz eszközként, egyelőre azoknak sem jelent változást.

 

Azok, akik már rutinos befektetőként építgetik a részvény és ETF portfóliójukat, szintén nem jelent többlet terhelést ezt az újra életbelépő adónem.

 

 

Bátran folytasd a befektetést, a megtakarítást, nem fog több adókötelezettségbe kerülni. Vehetsz ingatlan alapot, állampapírt, sőt, részvényt, ETF-et, stb. is normál számlára, bármit TBSZ-re és NYESZ-re, indíthatsz hosszútávú biztosításokat (megtakarítás, unit-linked, nyugdíj), beléphetsz az önkéntespénztárakba, kezdhetsz lakástakarékot.

 

Ezeket mind nem érinti a 13% SZOCHO - ha betartod a szabályokat...

 

 

Viszont ha olyan összegeket tervezel befektetni a jövőben - akár, rendszeresen, akár időnként -, amelyeket 5 éven belül szinte biztosan felhasználnál, akkor eljött az ideje annak, hogy végig gondold, esetleg áttervezd a befektetési stratégiádat annak érdekében, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetned.

 

Az is nagyon fontossá vált most, hogy a meglevő befektetéseiddel és biztosítási szerződéseiddel mi a terved.

 

Ugyanis például, ha van már egy megkötött befektetési életbiztosításod, vagy az értékpapírszámládon befektetett összeg "szabadon", akkor ezek csak addig maradnak SZOCHO mentesek (illetve a biztosítás, ha megfelel a szabályoknak, akkor kamatadó mentes is), amíg nem változtatsz rajtuk.

 

 

Tehát, ha eladod a befektetési jegyeket és más kötvényt, befektetési jegyet veszel rajta, akkor az már SZOCHO köteles lesz.

 

Ha nem fizeted az életbiztosításod, nyugdíjbiztosításod és emiatt megszűnik, akkor megadott időn belül kamatadót kell fizetned a hozam után (nyugdíjbiztosításnál SZJA is). Ha pedig újat kötsz, akkor az már az új feltételek szerint adózik majd!

 

 

Ezért 2023.07.01. után jól gondold át azt is, amikor megkeresnek azzal, hogy a régi rendszeres díjas szerződésed már nem, jó, meg elavult, stb. Egyébként is érdemes fenntartásokkal fogadni az ilyen "ügynököt" és inkább számold ki, valóban jobban jársz-e egy új szerződéssel. Viszont csak akkor kösd át, ha az újat fizetni is fogod legalább 10 évig, különben 28% adóelvonással tudsz csak kiszállni belőle...

 

Ugyanez igaz az egyszeri díjas szerződésekre és az 5 éves tartamukra. Eddig volt lehetőség játszani az eseti díjakkal is, fialtatni kicsit a pénzt rajtuk, mielőtt felhasználod. Most az eseti díjakra is fontossá vált az 5 év az adómentesség miatt. 

 

Mi a különbség az eseti díjak és az egyszeri díjak 5 éve és a TBSZ-en tartott befektetések 5 éve között? A TBSZ-en az első év a gyűjtőév, és a következő január 1-én indul az 5 év, míg az eseti díjak és az egyszeri díjas szerződéseknél az első könyvelési naptól, illetve a szerződéskötés dátumától számolják az 5 évet.

 

 

Vagyis egy januári befektetett összeg a TBSZ-en majdnem 6 évig van lekötve, míg biztosításban (egyszeri díj, eseti díj) ténylegesen 5 év után mentesül az adótól (15%+13% adótehertől). 

 

Viszont ha a TBSZ-t feltöröd, akkor sem kell megfizetned a SZOCHO-t, csak a kamatadót (3. évben vehetsz ki belőle csak kedvezőbben).

Biztosítások esetében 5 éven belüli megszüntetésnél mindkettőt meg kell fizetni, viszont az adó alapja 50%-ra csökkenthető a 3. évtől.

 

 

Tehát sokkal átgondoltabb döntéseket kell hoznod, ha el akarod kerülni a 13% SZOCHO, sőt, akár a 10% kamatadó kifizetését is. Ugyanakkor még az adókkal együtt is jobban jársz, ha befekteted a pénzed és hozamot érsz el, mintha a párnacihában veszít a vásárlóértékéből éves szinten 25%-ot.

 

A korábbi példánál maradva:

 

Ha befektetsz 1 millió forintot, amin 10% hozamot érsz el. Adózás után 1 072 000 Ft marad meg, ami csak a 20%-os várható éves inflációval számolva is reálértéken 1 év múlva 893 ezer Ft. Míg ugyanez az 1 millió Ft már csak 833 ezer Ft-ot ér 1 év múlva a párnachában. Több évet nézve ez a különbség exponenciálisan növekszik...

 

Előtérbe kerül még inkább a pénzügyi tudatosság és a pénzügyi tervezés, hogy átgondolt és jó döntést hozhass Ehhez célszerűbb jól átlátni a céljaidat időtáv szerint is, és hosszútávra megtervezni a pénzügyeidet, felállítani a befektetési stratégiádat. Ehhez adunk Neked szakértői segítséget, csak írj vagy hívj vagy kattints:

 

Jól jönne a segítségetek, Móni!

 

Dönts tudatosan és erősödj meg pénzügyileg!

Móni

(Szöveg és képek: Czirákiné Kocsis Mónika - minden jog fenntartva (2023.06.08.))